A papírvastagságot -első pillantásra furcsa módon- nem a papír vastagságával, hanem a súlyával határozzuk meg. Egészen pontosan egy négyzetméternyi ív súlyából származtatható. Tehát azt jelenti, hogy ha mondjuk 200 gr súlyú papírról beszélünk, akkor abból a fajta papírból egy négyzetméter teszi ki ezt a számot, függetlenül attól, hogy a papírt ennél kisebb vagy nagyobb méretben használjuk.
Persze a papírfajták közötti eltéréseknek köszönhetően ugyanaz a papírvastagság más-más féle konkrét vastagságot eredményezhet. Pl egy mázolt, sűrűbb szerkezetű papír 150 gr-os változata tapintásra vékonyabb mint egy lazább szerkezetű mázolatlan papíré.
Papírfajta:
-ofszetpapír: matt felületű, fénymásoló papír minőségű.
-grammsúlyok: 70 gr, 80 gr, 90 gr, 100 gr, 120 gr, 150 gr, 170 gr
-ofszetkarton: felülete ugyanolyan, mint az ofszet papíré
-grammsúlyok: 200 gr, 220 gr, 250 gr
-műnyomópapír: simított felületű (fényes vagy matt) igényesebb nyomtatványokhoz
-grammsúlyok: 90 gr, 115 gr, 135 gr, 150 gr, 170 gr
-műnyomó karton: felülete ugyanolyan, mint a műnyomó papíré
-grammsúlyok: 200 gr, 250 gr, 270 gr, 300 gr, 320 gr, 350gr
Megjegyzés:
Az újságok, szórólapok papírvastagsága a legtöbbszür 80 – 110 gr között mozog.
A 135 gr-os műnyomópapír közepes vastagságú, általában szórólapokhoz használt papírfajta.
A 300 gr-os műnyomó karton átlagos névjegypapír, de nemritkán 320, vagy 350 gr papírt használatos erre a célra.